A Greenpeace Rijekában hívja fel a figyelmet a túlhalászás veszélyeire

A Greenpeace Horvátországban, Rijekában hívja fel a figyelmet a hétvégén a tengerek túlhalászatának veszélyeire, valamint arra, hogy az Európai Unióban (EU) nemsokára elfogadják a közös halászati politika reformját.

A nemzetközi környezetvédő szervezet Arctic Sunrise - vagyis Sarkvidéki Napkelte - nevű hajója pénteken érkezett a horvát kikötővárosba. A hajó, amely márciusban indult el aromániai Konstancából, kilenc ország kis, partmenti halászaival találkozik - mondta Rodics Katalin, a Greenpeace közép-kelet-európai halászati szakértője az MTI-nek. 

Kiemelte: az EU halászainak 80 százaléka ilyen kis halász, ők ugyanakkor az engedélyezett éves halmennyiség mindössze 20 százalékát fogják ki, a többi az ipari flottáké. Hozzátette, jelenleg az Atlanti óceánban a vizsgált állományok 47 százaléka túlhalászott, míg a Földközi tengerben 80, a Balti tengerben pedig 70 százalék ez az arány.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a tengerek kifosztásáért nem a fenntartható módon halászó kishalászok a felelősek, hanem az ipari flották. Összehasonlításképpen kifejtette, hogy például 500 nyugat-afrikai kishalász egy év alatt halászik akkora mennyiséget, mint egy ipari halászhajó egy nap alatt.

Közölte, a Greenpeace és az Arctic Sunrise az európai kishalászokat szeretné mozgósítani, mert a mostani halászati reform az utolsó lehetőség arra, hogy megakadályozzák az európai tengeri halállományok teljes pusztulását és a halászati ágazat összeomlását. Rodics Katalin elmondta, hogy a Greenpeace az óceánok védelmében az ügyet támogatók által hajtogatott papírhajó formájú petíciót gyűjt szombaton, amelyeket az út közben a hajóhoz csatlakozott kishalászok fognak átadni az uniós tanácsülésen.

Az Arctic Sunrise a tengereken követi és próbálja leleplezni az illegálisan halászó hajókat, és akadályozni a hatalmas fenékkotró hálós "halfeldolgozó üzemeket" a halászatban - olvasható a Greenpeace honlapján.
Az EU közös halászati politikájának teljes felülvizsgálata 10 évente esedékes, a jelenlegi reformfolyamat 2011 nyarán kezdődött: ekkor terjesztette be javaslatait az Európai Bizottság. Az új közös halászati politika célja, hogy a jelenleg gyorsan fogyatkozó halállományok hosszú távon fenntartható szintre tudjanak regenerálódni. Ennek érdekében többek között a halállományokhoz igazítanák az EU halászflottájának kapacitását, támogatnák a kishalászokat és a kisebb környezeti károkkal járó módszereket, valamint megtiltanák a nehezebben eladható halak visszadobását.